MUNKATECHNIKA

Hungarian

 –

 109

1154580-39 Rev.1 2011-12-05

elhelyezésével a dŒlés irányát nagyon pontosan ellenŒrizni 
tudja.

DöntŒhajk

A hajk elkészítését a felsŒ bevágással kell kezdeni. A fırészen 
lévŒ döntési irányjelzés (1) segítségével határozza meg a 
terepen lévŒ távolabbi célpontot, ahová a fának dŒlnie kell (2). 
Álljon a fa jobb oldalára, a fırész mögé, és egy 
húzómozdulattal végezze el a bevágást.

Ezután a hajklap következik, amely a hajktetŒ tövénél 
végzŒdik. 

(72)

A hajknak a fatörzs1/4-éig kell behatolnia, a hajktetŒ és a 
hajklap közötti szögnek pedig legalább 45

°−

osnak kell lennie.

A két vágás találkozási vonala a hajkvonal. Ennek a vonalnak 
tökéletesen vízszintesnek és a tervezett dŒlési irányra 
merŒlegesnek kell lennie (90

°

-os). 

(73)

DöntŒvágás

A döntŒvágást a fatörzs ellenkezŒ oldaláról kell elvégezni, és 
tökéletesen vízszintesnek kell lennie. Álljon a fa bal oldalára és 
vágjon a fırész alsó élével.

A döntŒvágást a hajkvonal felett kb. 3-5 cm-re (1,5-2 tum) 
kell elvégezni. 

(74)

Illessze be a kéregtámaszt (ha fel van szerelve) a törési léc 
mögé. Hatoljon a vágószerkezettel óvatosan a fatörzsbe, 
teljes gázadás mellet. GyŒzŒdjön meg arról, hogy a fa nem 
kezd el a tervezett iránnyal ellentétes irányba mozdulni. 
Helyezzen a vágásba döntŒéket vagy döntŒemelŒt, amint a 
vágás elég mély.

Fejezze be a döntŒvágást a hajkvonallal párhuzamosan úgy, 
hogy a közöttük levŒ távolság a fatörzs átmérŒjének legalább 
1/10-e legyen. A fatörzs el nem vágott része alkotja a törési 
lécet.

A törési léc sarokvasként irányítja a fa dŒlését megfelelŒ 
irányba. 

(75)

A dŒlési irány feletti minden ellenŒrzés megszınik, ha a törési 
léc túl vékony, vagy ha a döntŒvágást rosszul helyezték el. 

(76)

Amikor a döntŒhajk és a döntŒvágás elkészült, a fának saját 
súlyától, vagy pedig a döntŒék vagy a döntŒemelŒ 
segítségével el kell dŒlnie. 

(77)

Olyan vezetŒlemez használatát javasoljuk, amely hosszabb, 
mint a fa átmérŒje, hogy a döntŒvágást és a hajkot ”egyetlen 
vágásmozdulattal” készíthesse el. Az adott láncfırész-
típushoz ajánlott vezetŒlemez-hosszúságokkal kapcsolatos 
tudnivalókat a ”Mıszaki adatok” címı fejezetben találja.

Vannak módszerek a vágószerkezet hosszánál nagyobb 
átmérŒjı fák kivágására is. Ezek a módszerek azonban jóval 
nagyobb kockázatot jelentenek, mivel a vágószerkezet 
visszarúgási zónája érintkezik a fával. 

(4)

A rosszul dŒlt fa kiszabadítása 

A 

"

beszorult

"

 fa kiszabadítása

Egy ilyen helyzetben fennakadó fát elmozdítani nagyon 
veszélyes; igen nagy a balesetveszély.

Soha ne próbáljon olyan fát kivágni, amelyre másik fa dŒlt rá.

Soha ne dolgozzon fennakadt, beszorult fa veszélyzónájában. 

(78)

A legbiztonságosabb módszer egy csörlŒ használata.

•

Traktorra szerelt

•

Hordozható

Feszített állapotban levŒ fák és ágak vágása

ElŒkészületek: Gondolja át, hogy milyen módon mozdul el a fa 
vagy az ág, ha a feszültség alól felszabadul, és hogy hol van a 
természetes 

"

törési pontja

"

 (azaz hol törne el, ha még jobban 

meg lenne feszítve). 

(79)

Döntse el, hogy melyik a feszültség alól való feloldás 
legbiztosabb módja, és hogy Ön ezt meg tudja-e 
biztonságosan oldani. A különösen bonyolult esetekben a 
legbiztosabb módszer a motorfırészt félretenni és inkább 
csörlŒt használni.

Általános tanácsok:

Helyezkedjen úgy, hogy ne találhassa el a fa vagy az ág amikor 
kiszabadul. 

(80)

Ejtsen egy vagy több vágást a törési ponton vagy ahhoz közel. 
Fırészeljen olyan mélyen és annyi vágással, amennyi a 
feszültség csökkentéséhez és ahhoz szükséges, hogy a fa 
vagy az ág eltörjön a törési ponton. 

(81)

Soha ne fırészeljen át teljesen egy feszített 
állapotban levŒ fát vagy ágat! 

Amikor fát vagy ágat kell keresztülfırészelnie, két-három 
vágást készítsen egymástól 3 cm távolságra, 3–5 cm 
mélységgel. 

(82)

Addig folytassa a vágást, amíg a fa vagy ág hajlása és 
feszültsége meg nem szınik. 

(83)

A feszültség megszüntetése után a fát vagy ágat az ellenkezŒ 
oldalról vágja át.

Hogyan kerüljük el a visszarúgást

Mi a visszarúgás?

A visszarúgás kifejezést annak a hirtelen reakciónak a leírására 
alkalmazzuk, amikor a vágószerkezet csúcsának felsŒ 
negyede, az ún. visszarúgási zóna hozzáér valamihez, és ez a 
motorfırész hátradobódását eredményezi. 

(56)

A visszarúgás mindig a vezetŒlemez síkjában történik. 
Leggyakoribb az, hogy a motorfırész vissza- és felfelé, a 
kezelŒ irányába dobódik. Más irányú elmozdulás is elŒfordulhat 
attól függŒen, hogy hogyan használták a motorfırészt, amikor 
a visszarúgási zóna valamihez hozzáért. 

(8)

!

VIGYÁZAT! A visszarúgás nagyon hirtelen 
és hevesen történhet; a motorfırész, a 
vezetŒlemez és a lánc a kezelŒ felé 
dobódik vissza. Ha eközben a lánc mozog, 
az nagyon komoly, sŒt életveszélyes 
sérüléseket is okozhat. Életfontosságú az, 
hogy megértse a visszarúgás okait, és, 
hogy azt elŒvigyázattal és helyes vágási 
technika alkalmazásával megelŒzheti.